"Az egészség a legnagyobb érték.
Ezt akkor ismerjük fel, amikor már elveszett. Későn!"
- Dr. Guseo András

"Inkább fizess az egészség megőrzéséért,
mint a gyógyításért."
- ősi tibeti mondás

A gondolat hatalmáról

Éber állapotban nincs olyan pillanat, amikor ne suhanna át agyunkon egy gondolatsor. Ezek rendszerint aktuális vagy korábbi élményeinkkel kapcsolatosak, vagy éppen azok „zagyva” keverékét alkotják. Ugyanis csak azok jöhetnek ki a rendszerből, amelyek egyszer már bekerültek. Gyakran fordul elő, hogy úgy kerülnek be, hogy észre se vesszük (Pl. TV nézés közbeni elalvás), vagy már éppen elfeledkeztünk róla.

Az öt érzékszervünkön beérkezett hihetetlen mennyiségű információt egy rendszer (az agyban, vagy másutt is) tárolja, mint a könyvtár a könyveket. Ezek egy részéhez gondolkodásunk gyorsan hozzáfér, másik részéhez, amit az alagsorban (a tudat alatt) tárolunk, nehezebben. A gondolatainkat szavakban formáljuk meg. Amikor beszélgetünk, aktuális gondolataink elő-elő jönnek, és tudatosan kell őrködnünk a felett, hogy olyan dolgok ne hagyják el ajkunkat, amelyek éppen nem oda illőek, holott gondolatainkban nagy erővel vannak jelen.

A gondolatainknak és ez által szavainknak is erőteljes emocionális töltése lehet, attól függően, hogy milyen korábbi élményekhez kapcsolódnak. Ha egy-egy negatív töltésű gondolat befészkeli magát agyunkba, nehezen tudunk szabadulni tőle, és meghangolja, meghatározza az elkövetkező időt, időszakot. Erre mindannyian számos példát tudunk felsorolni saját életünkből. A pozitív gondolatoknak hasonló, de ellentétes hatása van. Azt már kevesen tudják, hogy szervezetünk működését, gondolataink hogyan befolyásolják, szabályozzák. Az 1950-es évek elején, a Wisconsin egyetemen végeztek egy kísérletet a gondolatokkal. Az egyetemi hallgatókat két csoportra osztották, és az egyik azt a feladatot kapta, hogy fél óra alatt írja le élete legkellemesebb élményét, míg a másiknak a legkellemetlenebbet kellett leírnia. Ezután mindkét csoport influenza elleni védőoltást kapott, majd fél éven keresztül, havonta ellenőrizték, hogy a szervezet hogyan reagált a védőoltásra. Az első, legkellemesebb élménnyel foglalkozó csoportnál ötször erősebb immunvédekezést találtak, mint a negatív élményt leíró csoportnál. Tehát félórányi pozitív gondolkodás jelentősen megerősítette az immunrendszert, míg a félórányi negatív, gyengítette azt. Ha most belegondol, hogy napi gondolkodásában mennyi időt tölt a negatív gondolatokkal, akkor még bele gondolni is rossz annak lehetséges eredményébe.


Hogyan lehetséges mindez?

Hogyan éri el a gondolkodás az immunsejteket? A megoldás aránylag egyszerű: mindkét rendszer sejtek hálózatából épül fel és a sejtek egymással információt közölnek. Az információ átadása két módon történik, direkt kontaktussal, vagy a sejtek által kiválasztott kémiai úton. Az utóbbi lehetőséget biztosít arra, hogy a kiválasztott anyag a véráram útján minden sejthez eljusson, így az idegsejtekhez és az immunsejtekhez is. A sejtek felszínén speciális jelfogó antennák biztosítják az információ vételét. Így lehetséges az, hogy a pozitív gondolatok hatására az idegsejtjeink által termelt hírvivő anyagok (neurotransmitterek), serkentő hatást gyakorolnak az immunsejtekre is, míg a negatívak gátlót. Ha az immunsejtek kapnak munkát, mondjuk egy vírusfertőzésnél, akkor egymásnak hírt adnak különböző „postás, un. hírvivő” anyagokkal, amelyeket citokineknek nevezünk. Ezek a vérkeringéssel eljutnak az agyba, ott a különböző idegsejtekhez kötődve, befolyásolják közérzetünket. Gondoljunk csak egy téli influenzára. Ilyenkor magas a láz, kedvetlenek vagyunk, aluszékonyak, étvágytalanok, izomfájdalmak gyötörnek, hogy csak a legkirívóbbakat említsem. Ezek mind az immunsejtek „postás” termékeinek hatására jönnek létre. Amint a fertőzésből megyünk kifelé, úgy csökkenek a panaszaink is. Ezt hívjuk szaknyelven a rekonvaleszcencia, a lábadozás időszakának.

Naponta akarva, akaratlanul is stresszek sorozata ér bennünket, ami gondolatunkat is befolyásolhatja. Egyes gondolatok, vagy töredékek vissza-visszatérnek. Mi döntjük el gondolatban, hogy egy adott helyzetet veszélyesnek, vagy ártalmatlannak ítélünk meg, tehát gondolatunkban dől el, hogy stresszelünk, vagy nem stresszelünk, azaz pozitívan, vagy negatívan hatunk immunrendszerünkre, egész szervezetünkre. Jól ismert, hogy az orvostanhallgatók a vizsgára készülés időszakában sokkal gyakrabban betegszenek meg, mint az évközi, vizsgamentes időszakban. Erre a saját életünkből is tudunk néhány példát hozni.


Mikor van a baj a gondolatokkal?

Akkor, ha egy negatív gondolattól nem tudok szabadulni, „csak egy gondolat bánt engem”, belekerültem egy negatív gondolati spirálba, és az örvény egyre lejjebb húz. Egy idő után megjelennek a testi tünetek, amelyekkel orvostól orvosig járok, ahol a célzott gyógyszerekkel nem mindig sikerült eredményt elérni, mert nem a tünet gyökerét, kórokozóját kezelik. Az egyre fokozódó negatív gondolatok szorongást okoznak, ami egy idő után átmehet depresszióba is.

A másik nagy gond a tudatalattink létezése, mert bizonyos problémák ott vannak elraktározva, és onnan határozzák meg életünk folyását, gondolataim milyenségét, és nem engednek szabadulni gyötrő félelmeimtől. Ha túl sok időt töltök egy gondolattal, akkor az megtalálja a lehetőséget, hogy bejusson a tudatalattimba.  A tudatos, és tudatalatti működésének megértése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy életem normalizálódjon, a gyötrő gondolataim ne jöjjenek olyan gyakran elő, ill. ha előjönnek, kezelni tudjam azokat.


Mi a segítség?

A gondolatok okozta testi tünetekkel orvoshoz fordulok, ahol szorongás gátló és hangulatjavító gyógyszerekkel látnak el. Ezek a gyógyszerek megteszik a hatásukat, csökkentik a testi tüneteket és gyógyultnak hiszem magam. Érdekes módon, ha ilyenkor elhagyom a gyógyszereket, a tünetek hamar visszatérnek.

Gyakran jönnek betegek, akik már évek óta szedik a gyógyszereket, de a problémától még mindig nem tudtak megszabadulni. „Doktor úr, pedig és nagyon pontosan szedem a gyógyszereket” – mondják. A gyógyszer, a beépült negatív gondolkodást nem változtatja meg, csak az életet teszi elviselhetőbbé a testi tünetek csökkentésével. Ilyenkor gyógyultnak nyilvánítják a beteget, és elhagyhatja a gyógyszereit. Néhány havi, vagy évi tünetmentesség után a panaszok ugyanúgy visszatérhetnek egy megterhelő, vagy stresszesebb időszak után. Miért? Mert a gondolkodása, a probléma megoldó módszere, az elmúl időszakban nem változott! A problémát ugyanazzal a rossz gondolkodási módszerrel próbálja megoldani, ami korábban is a bajhoz vezetett. Most megint itt van!


A gondolat teremtő erejének eredménye te magad vagy

Egyes szerzők azt állítják, hogy a testi betegségek 80%-a korábbi gondolkodásunk eredménye. Ha ez így van, akkor a betegségek döntő többségét, gondolati síkon gyógyítani lehetne. Ehhez azonban ismerni kellene a szervezet működését, és ezen belül a gondolatoknak a szervezet működését befolyásoló hatását, hogy esetenként kivédhessük a káros eredményt. A legújabb pszichológiai kutatások naponta hoznak új eredményeket a gondolatoknak a szervezet működését pozitívan, vagy negatívan befolyásoló hatásáról.


Az akadémiai orvoslás és a csodák

Egyre gyakrabban hallunk esetekről, ahol az akadémiai orvostudomány megadta magát, legfejlettebb módszereivel sem tudott kielégítő eredményt elérni, és a végstádiumban lévő beteget haza küldték, hogy töltse utolsó óráit szerettei között. A beteg otthonában néhány hónap alatt megcáfol minden evidencián alapuló tudományt, és a javulás, vagy gyógyulás csodálatos esetét mutatja, amivel a korábban „tehetetlen” doktorai nem tudnak mit kezdeni. Első ilyen irodalmi élményem a 60-as évekből származik. Egy Los Angeles-i egyetemen tanuló Csendes Óceán-i szigetekről származó leánynak nyiroksejtes daganata keletkezett, amelyen az orvosok nem tudtak az akkori kezelésekkel segíteni. Ekkor azt tanácsolták neki, hogy utazzon haza, praktikusan meghalni. Otthon találkozva szüleivel, régi ismerőseivel napról napara egyre jobban lett. Egy év múlva visszament a gyógyító intézetbe, ahonnan elküldték, és nem tudták a csodát megmagyarázni. Megvizsgálva ezeket az eseteket közös nevezőként az egészségbe vetett hitüket, a betegség gyógyíthatatlanságának bűvköréből való kilépést, az élethez való pozitív hozzáállásukat találjuk. Ugyanakkor sokkal többen vannak, akik az ellenkezőjét bizonyítják, hogy nincs segítség. Az ő közös jellemzőjük, a hitetlenség, a bizalomvesztés, az elkeseredettség és a játszma elvesztésének tudata. Beitta magát elméjükbe az a gondolat, hogy én gyógyíthatatlan beteg vagyok, és a szervezetük a gondolatukat meg is valósítja. Ha csak egy esetben sikerül a csodás gyógyulás, vagy gyógyítás, vagy a betegség progressziójának megállítása, már pedig ennél sokkal több van, az azt sugallja, hogy van módszer, van kiút, csak az irányt kell megtalálni hozzá.

Számtalan módszer létezik a gondolat lecsendesítésére, pozitív irányba történő befolyásolásra, a tudatos és tudatalatti minták megváltoztatására, ami esetenként életmentő lehet.

Ebben segít a Gondolat Hatalma tanfolyam és az ismétlő, gyakorló Gondolat Hatalma Klubnapok.

Segít abban, hogy megszabaduljon stresszeitől, negatív „stresszelő” gondolataitól, tisztítja és gyorsítja gondolkodását, javítja a hangulatát, segít az érzelmek kontrollálásában, növeli a belső energiát és növeli a megelégedettséget, a boldogságérzést, egy szóval a test HARMÓNIÁJÁNAK   a helyreállítását.

Jelentkezés: www.guseo.hu/rendezvenyek/

Copyright © Neuro 2002 Bt.